2016. november 29.
Dr. Nagy György, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport és a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi docense, valamint a Budai Irgalmasrendi Kórház Reumatológiai Centrum osztályvezető főorvosa kapta idén a Jendrassik Ernő Emlékérem és Jutalomdíjat, Dr. Győrffy Balázs, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika és az MTA-TTK Lendület Onkológiai Biomarker Kutatócsoport tudományos főmunkatársa pedig Huzella Tivadar Emlékérem és Jutalomdíjat vehetett át.
Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes a Magyar Tudomány Ünnepéhez is kapcsolódó díjátadón hangsúlyozta, mindkét díjazott a molekuláris biológia és genetika képviselője, melynek alapjait Jendrassik Ernő már 1910-ben megjelent tankönyvében lefektette, s amely terület a klinikai orvostudományok minden ágának meghatározó elemévé vált, az idei és tavalyi Semmelweis Szimpózium is ehhez kapcsolódott.
A rektorhelyettes elsőként a Jendrassik Ernő emlékéremmel kitüntetett Dr. Nagy Györgyöt mutatta be, aki a reumatológia és immunológia területén végez kutató és klinikai tevékenységet. Emlékeztetett, az önálló kutatásokon alapuló szaktudomány fejlődésének elősegítése érdekében a Semmelweis Egyetem idén az 51. alkalommal (1965 óta) adja át a Jendrassik Ernőről elnevezett tudományos kitüntetést, amellyel a klinikai orvostudomány egy kiváló művelőjét ismeri el, aki tudományos közleményeivel és önálló kutatómunkájával kimagasló tudományos eredményekkel büszkélkedhet.
Dr. Nagy György Az SRC-szerű adaptor fehérje szerepének vizsgálata a T-lymphocyták aktivációjában című előadásának elején felidézte Jendrassik Ernő tankönyvének heveny és krónikus ízületi gyulladásokra vonatkozó részét megemlítve, hogy akkoriban a gyógyítás érdekében azt javasolták, a beteget egyenletes hőmérsékletű, légjárástól védett helyiségben helyezzék el, gyógyszeres terápiaként pedig alapvetően a szalicilsav készítményeket alkalmazták. Mint mondta, több mint 100 év elteltével az ízületi gyulladás ma is olyan krónikus betegségnek számít, amelynek a számos új információ ismeretében sem teljesen megoldott a kezelése. Előadásában ismertette, a betegség kialakulásának hátterében 30-50 százalékban a genetika áll, de más tényezők is ismertek (pl. életmód, fertőzések, dohányzás), valamint közvetlen szerepet játszanak a gyulladás létrejöttében a citokin jelzőmolekulák és a T-limfocita immunsejtek. Hangsúlyozta, a reumatológia egyik forró pontja a citrullinált fehérjék ellen termelődő antitestek vizsgálata. A citrullinációnak a tolerancia áttörésében játszott szerepére irányuló kutatás eredményei hozzájárulhatnak az utóbbi időben egyre inkább vizsgált, a betegség megelőzését szolgáló terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez – hangzott el Dr. Nagy György előadásában. Az egyetemi docens a kutatás eredményei közt említette a SLAP (src-szerű adaptor fehérje) szerepét a T-limfociták aktiválásában. Dr. Nagy György végezetül több kollégájának is köszönetet mondott, külön kiemelve Dr. Buzás Editet, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatóját és Dr. Falus Andrást, az intézet egyetemi tanárát.
Gratulálunk!
Forrás: Semmelweis Hírek
