Vezető: Dr. Nagy György, egyetemi docens, az MTA doktora
A Th17 lymphocyták differenciálódására és aktiválódására ható tényezők vizsgálata
Doktori munkám során a krónikus gyulladás kialakulásában kulcsszerepet játszó sejtcsoport, a T helper 17 limfociták (Th17 sejtek) differenciálódását és funkcióját befolyásoló környezeti és immunológiai tényezők szerepét vizsgálom egészséges donorokban, rheumatoid arthritises (RA) és arthritis psoriaticás (PsA) betegekben. Rheumatoid arthritisben (RA) a kisízületek krónikus gyulladása zajlik, melynek kialakulásában fontos szerepet játszanak a Th17 sejtek által modulált immunológiai folyamatok. RA-ban fokozott IL-17 termelés jellemző a synoviális gyulladás helyszínén. Az aktivált Th17 sejtek által termelt citokinek fokozzák a gyulladást, valamint csontfalósejtek (oszteoklasztok) differenciálódását és aktiválódását indukálják, amely porc- és csont destrukció kialakulásához vezet (Kolls et al, 2004). Arthritis psoriaticában szintén lényeges szerepet játszanak a Th17 sejtek által termelt szolubilis faktorok (az IL-17 mellett az IL-22 is). A pikkelysömörös plakkokban az aktivált T sejtek képesek előidézni a pikkelysömörös hámsejtek hiperproliferációját (M. Merle Elloso J Leukoc Biol. 2012.). Kísérleteim során egészséges és patológiás körülmények között vizsgálom a sejtek in vitro differenciálódását, amely során, nyomon követem azok citokin termelését, bizonyos transzkripciós faktorok expresszióját, és egyes sejtfelszíni markerek kifejeződését, amely alapján következtethetünk a sejtek funkcionalitására és patogenitására.
Az extracelluláris vezikulák hatása a csontfaló sejtek differenciálódására és funkciójára
Eredményeink alapján az vérben jelenlévő extracelluláris vezikulák befolyásolják a csontfaló sejtek differenciálódását és így a csontreszorpciót. Ennek a mechanizmusnak szerepe lehet a csontszövet regenerációjában, illetve csontimmunológiai folyamatokban. Rheumatoid arthritisben és arthritis psoriaticában szenvedő egyénekben a keringő exoszómák eltérően hatnak az osteoclastogenesisre. Mindkét kórkép megnövekedett csontreszorpcióval járhat, de adataink alapján ennek a folyamatnak a lépései eltérően szabályozódhatnak. Kísérleteinkkel szeretnénk felfedni az extracelluláris vezikulák és az immunkomplexek oszteoklasztogenezisre gyakorolt hatásának pontos mechanizmusát; valamint összevetni az egészséges és gyulladásos ízületi kórképben szenvedő donorok extracelluláris vezikula mintázatát.
A Src-szerű adaptor fehérje (SLAP) kifejeződésének vizsgálata limfocitákban
Munkánk során a SLAP expressziójának vizsgálatát végezzük limfocitákban. Munkacsoportunk korábbi eredményei kimutatták, hogy a T-sejt receptor CD3 zéta-lánc dimerének proteoszómális degradációjáért ez a fehérje felelős. Rheumatoid arthritis (RA) esetén a gyulladt szövetekben a tumor necrosis factor alpha (TNFα) termelődés fokozott, amely hatására a SLAP expressziója is megemelkedik, ez pedig a T-sejtek hiporeaktivitásához vezethet. Vizsgálataink során egészséges és RA-ban szenvedő donorok mintáit hasonlítjuk össze, ezen belül a T-sejt alcsoportokat, valamint a B-sejteket külön tanulmányozva. Vizsgáljuk továbbá különböző gyulladásos és gyulladásgátló citokinek hatását a T- és B-limfociták SLAP expressziójára. Kutatásunk során kollagén indukált arthritis (CIA) egérmodellen is tanulmányozzuk a SLAP szerepét a RA patogenezisében.
 |
Dr. Nagy György, egyetemi docens, az MTA doktora
|
Tagok:
 |
Joóné Baricza Eszter, tudományos segédmunkatárs | |
 |
Királyhidi Panna, PhD hallgató |
Dr. Baka Zsuzsanna (2013-ban védett)
Dr. Érsek Barbara (2013-ban védett)
