JSN_TPLFW_TOGGLE_MENU

Elhunyt dr. Szalai Csaba

2023. november 10.

Szalai CsabaMély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 62. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt dr. Szalai Csaba, az MTA doktora, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet általános igazgatóhelyettese. Dr. Szalai Csabát a Semmelweis Egyetem saját halottjának tekinti.

Ma is halljuk kedves, csendes hangját, hiszen pár napja még beszéltünk vele. Ma is előttünk van mosolya. Még az elmúlt héten is írt a kórházi ágyából ismeretterjesztő közleményt, a „Gyógyhírek” sorozat legújabb tagját. Még egy-két hete klinikai betegágyából küldte vissza egyik közleményének átdolgozott változatát, melyet elfogadott a nemzetközi folyóirat. Még meghallgathatók a Moodle-ba feltöltött előadásai. De ő nincs már közöttünk…

Felfoghatatlan, hogy Szalai Csaba már nem tér vissza közénk többé a kórházból. Hosszú betegsége során sok-sok mindent átélt, de hihetetlen erőt mutatva, újra és újra derűsen tért vissza a munkába. A gyógyulásba vetett hite, reménye a legvégsőkig nem hagyta el. Súlyos betegsége alatt sem zárkózott magába, ellenkezőleg, még nyitottabbá vált az őt körülvevő emberek felé, a világ felé. Családját óvta, szolgálta, amíg csak lehetett. Rendkívüli ember volt. Nagy tudású, szerény, kedves, okos, csupa jóindulat és emberség. Mindannyian tiszteltük és szerettük.

Szalai Csaba biológus mérnökként szerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen 1985-ben. 1992-ben ösztöndíjjal Németországban sajátította el az akkor legmodernebbnek számító molekuláris biológiai technikákat, majd hazatérésekor az ország akkor egyik legmodernebb, kórházi molekuláris laboratóriumát rendezte be a Heim Pál Gyermekkórházban. A Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai (akkor Biológiai) Intézethez 1994-ben csatlakozott.

1999-ben a Semmelweis Egyetemen szerzett PhD fokozatot. 2005-től az MTA doktora is. 2007-ben habilitációs fokozatot szerzett. 2013-tól a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára valamint a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatóhelyettese. Témavezetésével 13 PhD született, cikkeire mintegy ötezer hivatkozás érkezett. Kutatási, oktatási tevékenysége központjában a genetika állt. Hatalmas olvasottságával, alaposságával alapvetően járult hozzá az Intézet profiljához. Nagyon sokat tanultunk tőle, a szakmai igényesség mellett szerénységet, segítőkészséget és nyitottságot.

Számos elismerése között szerepel a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Plakettje, a Huzella Tivadar emlékérem és jutalomdíj, és a több alkalommal elnyert ÁOK Kari Kiválósági Merit díj.

Szalai Csaba 1985-ben 4×200 m-en országos bajnok, 1986-ban 400 m-en magyar egyetemi és főiskolai bajnok. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen a „Jó tanuló, jó sportoló” verseny győztese.

Dr. Szalai Csaba emberi, kutatói, oktatói megnyilvánulásaiban egyaránt elegáns személyiség volt. Egész életével, munkájával és a betegséggel vívott hosszú küzdelmével igaz és nem múlandó példát mutatott mindannyiunknak. Nagy űrt hagy maga után.

Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

Információ a temetésről >>>


Hugonnai Vilma nyomában - Sikeres nők az egészségért: Dr. Buzás Edit

A Semmelweis Egyetem "Hugonnai Vilma nyomában - Sikeres nők az egészségért" c. portrésorozata olyan, a Semmelweis Egyetemhez kötődő nőket szólaltat meg, akik kimagasló eredményeket értek el szakterületükön. Az alábbi epizód az intézetünk igazgatója, Dr. Buzás Edit tudományos sikerességét méltatja.

 


2. Oktatásfejlesztési Minikonferencia - Gyakorlati genetika

 

A genetika az orvostudomány egyik leggyorsabban fejlődő területe. Az elmúlt néhány évtized jelentős felfedezései ezen a szakterületeken mind a diagnosztikai módszertani repertoár, mind a klinikai gyakorlatban alkalmazott génterápiák számottevő bővülését eredményezték. Intézetünknek mindig is elsődleges célja volt, hogy az Egyetemünk felsőbb évfolyamaiban oktatott tantárgyak elsajátítása során és később az orvosi gyakorlatban is használható tudásanyagot adjon át a hallgatóknak. Ennek fontos eleme az oktatási anyag folyamatos frissítése, új tudáselemekkel való feltöltése.


2023. március 2-án a Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET) Tanácstermében egynapos minikonferenciát szervezünk „Gyakorlati genetika” címmel.

A rendezvényt hibrid formában szervezzük meg. Az előadások elérhetőek az alábbi Zoom linken is:

https://semmelweis.zoom.us/j/97138619554?pwd=WjJIT3BURk9mQ1lHdFEvaTY5S3BqQT09

Meeting ID: 971 3861 9554

Passcode: 407837

A rendezvény fő célja a téma oktatási szempontból is fontos elemeinek tömör, lényegre törő áttekintése a gyakorlatban használatos módszerek és terápiás stratégiák alapját képező ismeretanyag, valamint a alapozó tantárgy (genetika) keretében oktatott tananyag harmonizációja érdekében.

A hallgatóság soraiban elsősorban az Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének oktatói foglalnak majd helyet, továbbá tisztelettel meghívtuk az ország orvostudományi egyetemeinek genetikát oktató munkatársait, hogy vegyenek részt a rendezvényen.

Minden további érdeklődőt szeretettel várunk!

A konferencia részletes programja:

2. Oktatásfejlesztési Minikonferencia – Gyakorlati genetika

2023. március 2.
Semmelweis Egyetem, NET, Tanácsterem

 

9:30-9:40

Megnyitó

9:40-10:00

Az epigenetikai szemlélet kiterjesztése; mentális és szociális epigenetika
Falus András (Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet)

10:00-10:20

Mit tanulhatunk egy ritka betegség genetikai es funkcionális vizsgálataiból?
Széll Márta (Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Orvosi Genetikai Intézet)

10:20-10:40

Újdonságok a populációgenetikában
Szalai Csaba (Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet)

10:40-11:00

Kávészünet

11:00-11:20

Újdonságok a citogenetikában
Haltrich Irén (Semmelweis Egyetem, Gyermekgyógyászati Klinika, Tűzoltó utcai részleg)

11:20-11:40

NGS a családi halmozódású daganatokban
Patócs Attila (Országos Onkológiai Intézet, Onkológiai Kutató Központ)

11:40-12:00

NGS a hematológiai betegségek korszerű diagnosztikájában
Bödör Csaba (Semmelweis Egyetem, Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet)

12:00-12:20

A mikrokimérizmus vizsgálatának módszerei és jelentősége transzplantációban
Tordai Attila (Semmelweis Egyetem, Transzfúziológiai Tanszék)

12:20-13:20

Ebéd

13:20-13:40

Nyomozás egy VUS találat ügyében
Karcagi Veronika (Istenhegyi Géndiagnosztikai Központ)

13:40-14:00

Ritka betegségek géndiagnosztikája
Molnár Viktor (Semmelweis Egyetem, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

14:00-14:20

Újszülöttkorban és gyermekkorban fenotípusosan megnyilvánuló genetikai betegedések tünettana és diagnosztikai algoritmusa
Kovács Árpád (Semmelweis Egyetem, Gyermekgyógyászati Klinika, Tűzoltó utcai részleg)

14:20-14:40

Kávészünet

14:40-15:00

Egy-sejt transzkriptomika a kutatás és klinikum határán
Kovács Árpád (Semmelweis Egyetem, Gyermekgyógyászati Klinika, Tűzoltó utcai részleg)

15:00-15:20

Újdonságok az asszisztált reprodukció technikájában
Gál Zsófia (Semmelweis Egyetem, Asszisztált Reprodukciós Centrum)

15:20-15:40

Újgenerációs platformok alkalmazása a kutatásban és a diagnosztikai gyakorlatban
Samu Attila (iBio-Science Kft)

15:40-15:50

Konferencia zárása


A konferencia programja letölthető formában:
 pdf 


Dr. Buzás Edit az International Society for Extracellular Vesicles új elnöke

2022. június 11.

 

A Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója, dr. Buzás Edit lett az extracelluláris vezikula kutatást világszinten összefogó tudományos társaság, az International Society for Extracellular Vesicles (ISEV) új elnöke. A megbízatás az egyetem e témában 17 éve folyó kutatásainak nemzetközi elismerése, amely egészen 2024-ig szól.

BuzasE jev2.12021

Az International Society for Extracellular Vesicles (ISEV) 2011-ben alakult, hogy globális szintű támogatást nyújtson az extracelluláris vezikula kutatói számára. Ez a szakterület az elmúlt évtizedben rendkívül gyors ütemben fejlődött, s az orvosbiológia csaknem valamennyi területén paradigmaváltást eredményezett. Az elmúlt évben több mint 5000 tudományos közlemény jelent meg a témában; az egyik vezikula típussal, az exoszómákkal kapcsolatban összesen 267 klinikai vizsgálatot jelentettek be (https://www.clinicaltrials.gov/).

Dr. Buzás Edit immunológus, sejtbiológus, egyetemi tanár épp az egyetem Szenior Akadémiájának 2022-es tavaszi szemeszterében adott részletes betekintést szakterületébe. Ezt a területet élénk tudományos érdeklődés övezi; számos klinikai vizsgálat zajlik világszerte, hisz a jövőben az extracelluláris vezikuláknak a diagnosztikában és a terápiában is fontos szerepük lehet – emlékeztetett előadásában a szakember.

BuzasE jev2.12021

Dr. Buzás Edit elnöki tisztsége az International Society for Extracellular Vesicles tudományos társaság élén a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetében 17 éve folyó extracelluláris vezikula kutatás igen jelentős nemzetközi elismerése.

Az egyetem sejtbiológusa dr. Clotilde Théry-t (Research Director, INSERM, Institute Curie, Párizs) váltja a poszton. A választásra az ISEV XI. kongresszusán, Lyonban, 2022. május 25-29. között került sor. Az International Society for Extracellular Vesicles egyébként két sikeres folyóirattal is rendelkezik, ezek a Journal of Extracellular Vesicles (impakt faktor: 25.841), illetve a csaknem egy éve elindított Journal of Extracellular Biology (Wiley).

Szeretettel gratulálunk! 


Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: Kovács Attila

 


Intézetünk "MTA Kiváló Kutatóhely" minősítést szerzett

2022. május 10.

 

A Semmelweis Egyetem 12 intézetének és klinikájának, köztünk Intézetünknek adományozott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács javaslata alapján ‘Az MTA által Kiválónak Elismert Kutatóhely’ minősítést. A kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkáért járó címet összesen 95 hazai tudományos műhely és intézmény kapta meg. Az okleveleket ünnepélyes keretek között adták át az akadémia székházában.

Öt éven keresztül jogosultak a most elismert intézetek, klinikák a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás által 2021-ben alapított minősítés használatára. Az MTA Kiváló Kutatóhely létrehozásával az akadémia célja az volt, hogy – az egyéni tudományos kiválóság elismerésére szolgáló ‘MTA doktora’ cím mellett – az intézmények hasonló jellegű elismerését is lehetővé tegye, összhangban az akadémia évtizedek óta ellátott, egyfajta minőségbiztosítási feladatával.

„A tudományos kutatás minőségének és eredményességének feltétele a kutatást végző intézmények, intézetek, kutatócsoportok teljesítményének, a nemzetközi normákhoz igazodó rendszeres értékelése” – olvasható az akadémiai küldetésben.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés az akadémia által kiírt kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent és az alapító szándékai szerint hazai és nemzetközi elismertséget hoz majd az azt elnyerőknek.

Az MTA elnöke által meghirdetett, a minősítés elnyerésére vonatkozó pályázatra a határidőig, 2021. június 14-ig, összesen 114 érvényes anyag érkezett. Ezeket a tudományos osztályok által javasolt anonim bírálók, az MTA tudományos bizottságai és osztályai, valamint a Kutatóhelyeket Minősítő Tanács közreműködésével értékelték, majd az MTA elnökségének döntésével összesen 95 hazai intézet, műhely kapta meg a minősítést.

Az MTA Székház Dísztermében rendezett ünnepségen Intézetünk nevében Dr. Kőhidai László egyetemi docens vette át a minősítést tanúsító oklevelet.

Forrás: Semmelweis Egyetem

MTA Kivalo Kutatohely


Ötven éves a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet

2021. december 3.
 
Alapításának ötvenedik évfordulóját ünnepelte a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet. A Nagyvárad téri Elméleti Tömb dísztermében megrendezett eseményt dr. Merkely Béla rektor emlékező gondolatai nyitották meg, őt követte dr. Kellermayer Miklósnak, az Általános Orvostudományi Kar dékánjának beszéde, majd az intézethez szorosan kötődő szakemberek – dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, valamint a Semmelweis Egyetem számos professzora és volt PhD hallgatója – osztották meg személyes élményeiket. A beszédeket követően az intézet alapítója, dr. Csaba György előtt tisztelegve emléktárlót avattak.

 

GSII 50 02Ünnepelni és emlékezni gyűltünk itt össze, hogy e kerek évforduló alkalmából visszatekintsünk az időben, tisztelettel adózva az ötven évvel ezelőtt létrehozott intézet alapítója, egykori vezetői, valamennyi munkatársa, és az itt végzett kiemelkedő tudományos és oktató munka előtt – fogalmazott ünnepi köszöntőjében dr. Merkely Béla. A rektor kiemelte, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egy olyan tudományos műhely, amely mindig is a progresszió és a haladás letéteményese volt. Ez a hallgatók és a munkatársak körében legendásan népszerű alapító, dr. Csaba György egyik legbecsesebb öröksége.

Hangsúlyozta, azok a tudományterületek, amelyek kutatásában és oktatásában az intézet kiemelkedik, az orvostudomány leggyorsabban fejlődő területei közé tartoznak. Mint fogalmazott, a lassan két éve mindennapjaink részének számító járványhelyzet még inkább ráirányította a figyelmet a kutatások és az innovációk fontosságára, ezáltal további lendületet adva ennek a területnek.

Kiemelte, az intézet nemzetközi viszonylatban is élen jár az extracelluláris vezikulák szerepének, működésének és terápiás célú felhasználásának vizsgálatában, dr. Buzás Edit, az intézet jelenlegi igazgatója pedig a legnevesebb nemzetközi szakmai szervezetben kitüntetetten magas helyen képviseli nem csak ezt a szűkebb szakterületet, hanem a Semmelweis Egyetemet is.

Az a munka, amit az intézet munkatársai nap mint nap végeznek, egyetemünk tudományos teljesítményébe is beépül és nagyban hozzájárul a Semmelweis Egyetem nemzetközi elismertségéhez. Ambiciózus célunkat, hogy a világ 100 legjobb egyeteme, Európa 5 legjobb gyógyító egyeteme közé kerüljünk, csak közösen érhetjük el – hangsúlyozta dr. Merkely Béla.

GSII 50 05A Semmelweis Egyetemen, egészen pontosan annak jogelődjén ötven éve született meg az a felismerés és elhatározás, hogy a minden földi élet egységét jelentő sejt szerkezetének és működésének vizsgálata, és az ebből szerzett tudás átadása egy erre szakosodott intézet feladata legyen – fogalmazott beszédében dr. Kellermayer Miklós. Az Általános Orvostudományi Kar dékánja aláhúzta, a nagy tudású és megszállott egyetemi vezetők áldozatos, elmélyült munkája nyomán dinamikusan fejlődött az a szellemi közösség, amely mára Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetként világszínvonalon végzi feladatait az oktatás, a tudományos kutatás és a klinikai diagnosztika egyes területein.

A dékán felidézte, 1971 és 1994 között dr. Csaba György vezetése alatt az intézetben a hormonreceptorok filogenezisével és ontogenezisével foglalkoztak, de a fő fókusz a szárnyait bontogató sejttan és sejtbiológia oktatásának megalapozásán és megszilárdításán volt. 1994-től, már dr. Falus András vezetésével immunológiai és molekuláris genetikai, majd 2001-től genomikai irányokkal bővült a tudományos profil, és megjelentek a modern sejt- és molekuláris biológia legizgalmasabb témái és leginnovatívabb eszközei. A Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet napjainkra pedig dr. Buzás Edit vezetése alatt az extracelluláris vezikula kutatás egyik fellegvárává vált.

Dr. Kellermayer Miklós kiemelte, a 2019/2020-as tanévben bevezetett, megújult kurrikulumban a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 3 kötelező elméleti és preklinikai tantárgy – sejttan, immunbiológia, genetika és genomika – oktatásával járul hozzá az orvosképzéshez.

GSII 50 06Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora dr. Csaba György aspiránsaként 1981-ben került az akkori Biológiai Intézetbe, ahol 3 évig dolgozott.

„Állatorvosként kisebbrendűségi érzéssel kezdtem meg a munkám az intézetben, ez azonban dr. Csaba György és az orvoskollégák segítő, szeretetteljes hozzáállásnak és befogadásnak köszönhetően hamar elmúlt” – elevenítette fel emlékeit dr. Sótonyi Péter. Hozzátette, dr. Csaba György nem csak tudósként volt óriás, hanem előadóként is: hatalmas lelkesedéssel tudott beszélni, és ezt a lelkesedést át tudta adni a hallgatóknak. Előadásain sokszor párnát kellett osztani, hogy a tömött teremben a lépcsőre is leülhessenek a hallgatók.

„A szobája mindig nyitva állt, bármikor kereshettük. Engem ő tanított meg cikket írni, tőle sajátítottam el a modern gondolkodást. Egy életre szóló közös szimpátia és szeretet alakult ki közöttünk. Az életem alakulását – hogy az Állatorvostudományi Egyetem rektora lettem – nagymértékben neki köszönhetem” – hangsúlyozta. 91 éves korában is hajtotta előre kíváncsisága, teljes szellemi frissességnek örvendett, cikkeket publikált. Dr. Csaba György nem csak a főnököm volt, hanem a példaképem is – mondta dr. Sótonyi Péter.

GSII 50 11„Mi az, amit a fiataloknak át lehet adni?” – tette fel a kérdést dr. Falus András, aki 18 éven keresztül, 1994-2012 között állt a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet élén. „Az első lehetőség az, hogy tudást adunk át, ám a fiatalok pillanatok alatt sokkal olvasottabbak lesznek, mint mi. A második lehetőség, hogy szorgalmat, a munka szeretetét adjuk át – ők legalább olyan ambiciózusak a szó legtisztább értelmében, mint mi próbáltunk lenni. Amit át lehet adni, amit érdemes átadni, az a stílus. Az a stílus, hogy én hogy nézek valakire, hogy kezdek el vele beszélni, hogy hallgatom meg az esetleges kritikáját. A stílus, ahogy a hallgatókkal beszélek, ahogy vizsgáztatok.” Dr. Falus András sok sikert kívánt a munkatársainak a következő ötven évre.

GSII 50 07Rendkívül megtisztelő, hogy olyan nagy elődök nyomába léphetek, mint dr. Csaba György és dr. Falus András. Sok kiváló ember dolgozik velem a sikerért, számunkra az intézet több mint néhány folyosó, vagy dolgozószoba. Családias a hangulat, jó itt dolgozni, hiszen a szakmai és emberi értékek is helyén vannak – mondta dr. Buzás Edit. A Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet jelenlegi igazgatója kiemelte, az intézet dinamikusan fejlődik, egyre több kutató és oktató munkatársuk van, emellett korszerű műszerparkkal és jól definiált kutatási arculattal rendelkeznek.

Az intézet alapításának ötvenedik évfordulójáról megemlékezett még dr. Igaz Péter, a Belgyógyászati és Onkológiai Klinika egyetemi tanára, dr. Tóth Sára, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet nyugalmazott egyetemi docense, dr. Szalai Csaba, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatóhelyettese, dr. György Bence (Institute of Molecular and Clinical Ophtalmology, Svájc), és dr. Dérfalvi Beáta, (Dalhousie University and IWK Health Center, Kanada).

 

Az ünnepség ezt követően a Nagyvárad téri Elméleti Tömb „lepényépületében” található intézeti tárgyalóban folytatódott, amelyet a múlt év augusztusában elhunyt alapító előtt tisztelegve Csaba György teremre neveztek át. Dr. Kőhidai László, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi docense rövid megemlékezést tartott dr. Csaba Györgyről, majd felavatták azt a tárlót, amelyben helyet kaptak a néha igazgató kitüntetései és legfontosabb könyvei. Az intézet alapításának ötvenedik évfordulója alkalmából egy jubileumi, összefoglaló kötet is megjelent.

Horváth Dóra
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Forrás: Semmelweis Egyetem 

A 2021. december 3-i jubileumi ünnepség képekben:
Fotók: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

GSII 50 01GSII 50 02GSII 50 03GSII 50 04GSII 50 05GSII 50 06GSII 50 07GSII 50 08GSII 50 09GSII 50 10GSII 50 11GSII 50 13GSII 50 14GSII 50 15GSII 50 16GSII 50 17


A jubileumi ünnepségről készült (Zoom) videó:

 

A jubileumi ünnepség letölthető meghívója >>>

 


Nemzetközi díjban részesült Dr. Buzás Edit - gratulálunk!

2020. szeptember 8.

BuzasE jev2.12021

Dr. Buzás Edit, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének igazgatóját az International Society for Extracellular Vesicles (ISEV) 2020. július 20-22. között online tartott konferenciáján a társaság főtitkárává választották.  

A konferencián dr. Buzás Edit egyúttal az igen rangos, életműdíj-szerű ISEV Special Achievement Awardban is részesült, melyet a társaság évente 1-2 embernek adományoz az extracelluláris területen végezett kiemelkedő munkáért.

A díjazottakat méltató közlemény itt olvasható pdf
(megjelent a Journal of of Extracellular Vesicles folyóiratban)

 


Elhunyt Csaba György Professzor ÚrCsabaGyorgy

2020. szeptember 1.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy életének 91. évében, 2020. augusztus 31-én elhunyt Dr. Csaba György professor emeritus, intézetünk alapítója. Dr. Csaba Györgyöt a Semmelweis Egyetem saját halottjának tekinti. 

Csaba György professzor (vagy ahogyan intézetében mindenki nevezte, a Professzor Úr) Törökszentmiklóson, 1929-ben született. Orvosi diplomáját 1953-ban a Semmelweis Egyetemen szerezte meg, de már 1949-től díjazott demonstrátorként dolgozott a II. sz. Anatómiai (későbbi nevén Szövet és Fejlődéstani) Intézetben. 1953-1956-ig aspiráns volt Törő Imre professzor mellett, majd 1959-től adjunktusi kinevezést nyert, 1963-tól docensként dolgozott. 1970. július 1-jétől lett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem egyetemi tanára. 1957-ben szerezte meg az orvostudományok kandidátusa, 1969-ben az orvostudományok doktora fokozatot. 1971-től 1994-ig az újonnan alakult Biológiai Intézetnek, a későbbi Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetnek volt első tanszékvezetője, 2000-től emeritus professzora. Orvosi Biológia c. tankönyve számos kiadást megért, mintegy 20 évig használták a hallgatók országszerte. Tudományos érdeklődési területe mindig a sejtbiológia és fejlődésbiológia határterületén volt, ahol kezdetben a hízósejtek keletkezését és szabályozását, a tobozmirigy és az immunrendszer kapcsolatát tanulmányozta. Elsőként ismerte fel, hogy a hormonális szabályozás és jelátvitel már az egysejtűek szintjén jelen van. Leírta a hormonális (kémiai) imprinting jelenségét és ennek evolúciós valamint klinikai jelentőségét. Ezzel lényegében – korát jóval megelőzve – epigenetikai alapmegfigyeléseket tett. Összesen 4 tudományos angol nyelvű könyve, 13 szakkönyve és ismeretterjesztő könyve jelent meg. Tudományos közleményeinek száma 799 (MTMT), össz idézettsége 7423. Több nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt, a Biológia c. folyóirat szerkesztője (10 évig), a Medicina Könyvkiadó Szerkesztőségi Tanácsának tagja (25 évig), az ETT Könyvbizottságának elnöke (10 évig), a Semmelweis Kiadó Tanácsának elnöke (10 évig). A Természet Világa Szerkesztőbizottságának tagja 1969 óta. Kitüntetései között szerepel a Kiváló Oktató és a Kiváló Munkáért (a hallgatóságtól) elismerés, a Huzella-díj, a Huzella Emlékérem, a József Attila Szabadegyetem emlékérme, a Bugát Pál emlékérem, a Magyar Felsőoktatásért plakett és a Khwarizmi International Award, valamint a Semmelweis Egyetem arany pecsétgyűrűje. Öt könyvéért kapott nívódíjat és a Természet Világa nívódíját is elnyerte.

Csaba György Professzor emlékét örökké megőrzik a hajdani medikus generációk, akik számára vibrálóan izgalmas, újszerű ismereteket közlő, kiemelkedően népszerű tantermi előadásai mindmáig legendásak és feledhetetlenek.

A ma kutatójának különleges példaképévé teszi Csaba György professzort, hogy igen magas kora, egészségének megromlása, mozgásának korlátai ellenére, otthonába zártan is folyamatosan olvasott, és töretlen kedvvel gondolkodott, alkotott, írt. Talán nem mindenki számára ismert, hogy még 2020 elmúlt néhány hónapjában is több közleménye jelent meg.

Nagy tisztelettel és őszinte szeretettel búcsúznak Csaba György professzortól intézetének munkatársai, akik az általa képviselt új ismeretekre való nyitottságot és az általa teremtett empatikus, támogató emberi légkört tekintik az intézet fő értékeinek.

A megtörhetetlen alkotó és tudós előtt valamennyien főt hajtunk. Nyugodjék békében, Professzor Úr!

Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet


Dr. Visnovitz Tamás innovációs díjban részesült

2019. december 6.

VisnovitzT innovacios dij 2019 3A Semmelweis Egyetem Innovációs napján adták át a fiatal kutatókat ösztönző és elismerő innovációs díjakat, négy kategóriában. 

A Semmelweis Innovációs Díj célja, hogy a Semmelweis Egyetem elismerje azon kutatók, doktorjelöltek, doktoranduszok tevékenységét, akik az egyetemhez kötődő kutatómunkájuk során kiemelkedő innovatív tudományos kutatási eredményt, megoldást dolgoztak ki. A leginnovatívabb TDK-munka díjazottja Dr. Basa Bálint (Gyógyszerészeti Intézet) lett. A leginnovatívabb PhD-értekezésért Dr. Farkasdi Sándor és Dr. Czumbel László Márk (Orálbiológiai Tanszék) vehettek át elismerést. A leginnovatívabb kutatómunkáért járó díjat Dr. Visnovitz Tamás (Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet) és munkatársai nyerték el, a leginnovatívabb klinikai kutatómunkáért pedig Dr. Vág Jánost (Konzerváló Fogászati Klinika) ismerték el. Az innovációs díjakat Dr. Ferdinandy Péter és Dr. Szigeti Gyula Péter adták át.

VisnovitzT innovacios dij 2019 1

Dr. Visnovitz Tamás és munkatársai egy rendkívül egyszerű, olcsó és széles körben alkalmazható, az extracelluláris vezikulák lipid-tartalmának meghatározásán alapuló módszert fejlesztettek ki. Liposzóma standardok alkalmazásával sikerült a kutatócsoport által korábban leírt összlipid meghatározási módszer érzékenységét egy nagyságrenddel megnövelni, amely lehetővé tette az extracelluláris vezikulák gyors és hatékony mennyiségi meghatározását. Módszerük elősegítheti az extracelluláris vezikulákkal kapcsolatos kutatások, szolgáltatások és az extracelluláris vezikula alapú diagnosztikus és terápiás termékek standardizálását.


Keresztes Eszter 
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Forrás: Semmelweis Egyetem 


Jancsó Miklós emlékérmet kapott Dr. Buzás Edit - gratulálunk!

2019. november 26.

BuzasE Jancso emlekerem

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Karának Kari Tanácsa Jancsó Miklós Emlékéremmel jutalmazta Dr. Buzás Editet, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatóját. A tudományos elismerést Dr. Lázár György, a SZTE Általános Orvostudományi Karának dékánja adta át.

A SZTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet folyosóján elhelyezett Jancsó Miklós emléktábla megkoszorúzását követően a Rektori Hivatal Dísztermében Dr. Lázár György, a SZTE Általános Orvostudományi Karának dékánja adta át a Jancsó Miklós Emlékérmet Dr. Buzás Editnek, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatójának. A díjátadó után Dr. Buzás Edit előadását hallgathatták meg az érdeklődők.

A Szegedi Tudományegyetem kétévente adja át a Kossuth-díjas farmakológusról, hisztokémikusról, fiziológusról, a 34 éves korában egyetemi tanárnak kinevezett Jancsó Miklósról (1903-1966) elnevezett elismerést, amellyel olyan kiemelkedő személyiségek előtt tiszteleg, akik egykor az intézmény hallgatói, dolgozói voltak.    

A Semmelweis Egyetemről eddig hatan kapták meg ezt a magas tudományos elismerést: elsőként Dr. Issekutz Béla (1968), Dr. Kerpel-Fronius Ödön (1971), Dr. Szentágothai János (1976), Dr. Antoni Ferenc (1979) Dr. Kelemen Endre (1985) és Dr. Réthelyi Miklós (2015).


Gyászolunk

2019. október 10.

ZsebiMély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, szerették és tisztelték, hogy
Dr. Darvas Zsuzsanna (Zsebi) 2019. október 10-én, életének 68. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.
Fájó szívvel búcsúznak tőle a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet munkatársai

Emléke szívünkben él!

 

Két hete még hét csoport gyakorlatvezetője, a sejttan/biológia előadások előadója a Semmelweis Egyetemen magyar és angol nyelven.

Ma pedig már nincs közöttünk. Tragikus hirtelenséggel kellett szembesülnünk a hiányával. A tanáréval (a szó legnemesebb értelmében), a mindig segítőkész kollégáéval, az önzetlen barátéval, a kiváló mentoréval. Egészen különleges ember volt, akit mindenki szeretett, becsült, tisztelt, és aki maga volt az örök derű. Mindig mindenkihez volt egy jó szava, soha nem hallottunk tőle mást, mint bátorítást, bölcs tanácsot, emberi szép szót.
Barátai, kollégái, ismerősei biztosak lehettek az önzetlen segítségében. Soha senkinek nem mondott nemet, időt szakított rá. Ha valamilyen megoldandó feladat adódott, elsőnek jelentkezett. A közösség érdekét mindig a saját érdeke elé helyezte.

Szeretett utazni, világot látni. Ameddig egészsége engedte, fontos volt számára a sport, a mozgás. Járt operába, színházba, koncertre. De a legnagyobb örömet unokái szerezték neki. Nagyobbik lányának három, a kisebbik lányának két gyermeke született, egyikőjük még csak néhány hetes.

Kiváló oktató kitüntetésben részesült, az 1998-ban első kiadásban megjelent Sejtbiológia jegyzet szerzője László Valériával együtt. Nagyon szeretett tanítani. Élvezetes, a hallgatók számára jól követhető órákat tartott. Szívét-lelkét beleadta, és ezt a hallgatók is tudták, érezték. Legtöbbször ő volt az, aki a félév végi utolsó óráról hatalmas csokor virággal jött fel az intézetbe. Szinte minden számonkérés előtt konzultált hallgatóival. A tanulmányi versenyeken hallgatói rendre a legjobbak között szerepeltek. Még a vizsgát is tanítási lehetőségnek tekintette, ha a hallgató nem tudott válaszolni, ő mindig türelmesen, nagy jóindulattal elmagyarázta a helyes választ. Nem azt kereste, hogy mit nem, hanem azt hogy mit tudnak a vizsgázó hallgatók.

Elment, de egy általa szebbé-jobbá tett közösséget hagyott maga után. Kedves Zsebi, ahogyan mindannyian neveztünk, nyugodj békében! Köszönjük örökségedet, és mindazt, amit Tőled kaptunk és tanultunk!

A Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet munkatársai

Információ a temetésről


"Gyakorlati klinikai immunológia és genetika" oktatásfejlesztési minikonferencia

Az immunológia és a genetika az orvostudomány két leggyorsabban fejlődő területe. Az elmúlt néhány évtized jelentős felfedezései ezeken a szakterületeken mind a diagnosztikai módszertani repertoár, mind a klinikai gyakorlatban alkalmazott biológiai terápiák számottevő bővülését eredményezték. Intézetünknek mindig is elsődleges célja volt, hogy az Egyetemünk felsőbb évfolyamaiban oktatott tantárgyak elsajátítása során és később az orvosi gyakorlatban is használható tudásanyagot adjon át a hallgatóknak. Ennek fontos eleme az oktatási anyag folyamatos frissítése, új tudáselemekkel való feltöltése.

2019. szeptember 5-én a Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET) 21. emeletén a Johan Béla teremben egy egynapos minikonferenciát szervezünk „Gyakorlati klinikai immunológia és genetika” címmel.

A rendezvény fő célja a téma oktatási szempontból is fontos elemeinek tömör, lényegre törő áttekintése a gyakorlatban használatos módszerek és terápiás stratégiák alapját képező ismeretanyag, valamint a alapozó tantárgyak (genetika, immunológia) keretében oktatott tananyag harmonizációja érdekében.

Konferenciánkra a klinikai laboratóriumi és mikrobiológiai diagnosztika azon területeinek reprezentatív, véleményformáló képviselőit hívtuk meg előadónak, amelyek az immunológia és a genetika legújabb eredményein alapuló módszereket leginkább használják a mindennapi gyakorlatban. Meghívjuk továbbá a gyógyító munka azon szakterületeinek reprezentatív képviselőit is, melyekre jelentős hatást gyakoroltak a közelmúlt tudományos eredményei új diagnosztikus tesztek és terápiás stratégiák bevezetése révén (onkológia, klinikai immunológia, allergológia, transzfuziológia, vakcinológia). Mellékelten küldjük a Konferencia programját.

A hallgatóság soraiban elsősorban az Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetének oktatói foglalnak majd helyet, továbbá tisztelettel meghívjuk az ország orvostudományi egyetemeinek a konferencia témájához kapcsolódó alapozótárgyakat oktató munkatársait, hogy vegyenek részt a rendezvényen.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!


A konferencia programja: pdf

 


90. születésnapja alkalmából köszöntöttük Dr. Csaba György professor emeritust, intézetünk alapítóját

2019. május 31.

A Semmelweis Hírek összefoglalója az ünnepségről:

Egykori tanítványok, kollégák, valamint az intézet munkatársai köszöntötték 90. születésnapja alkalmából Dr. Csaba György professor emeritust, akinek a vezetésével 1971-ben létrejött a Biológiai Intézet, mai nevén Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet. Az ünnepelt a köszöntéseket követően előadásában visszaemlékezett egyebek mellett arra a több mint húszéves időszakra, amit tanszékvezetőként töltött az intézet élén.

CsabaGy90 14Nagyon sok dolgot köszönhetünk Dr. Csaba Györgynek, többek között azt is, hogy itt lehetünk – fogalmazott az ünnepség megnyitásakor Dr. Buzás Edit, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet (GSI) igazgatója, emlékeztetve arra, hogy 1971-ben az ő vezetésével jött létre a Biológiai Intézet, mai nevén GSI. Az intézetalapítás mellett a biológia iránti szeretetet is tőle kaptuk, hálával tartozunk neki azért a nyitottságért, amit a biológia új vívmányai iránt mutatott – jegyezte meg. Szólt arról, hogy számos könyv fűződik a nevéhez, így például az Orvosi biológia tankönyv, ami egy egész nemzedék számára fontos szemléletformáló könyvként szolgált. Az igazgató kiemelte, hogy Dr. Csaba György professor emeritus ma is aktívan alkot, és jelennek meg munkái, összegző gondolatébresztő művei. Sosem hagyta abba a kérdezést, a „szent kíváncsiságot” sosem vesztette el – mutatott rá.

Dr. Hunyady László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja elmondta, hogy hallgatóként ismerte meg Dr. Csaba Györgyöt, aki hetven éve vesz részt a Semmelweis Egyetem oktató munkájában. Visszaemlékezett arra, hogy tőle tanulták az orvosi biológia tárgyat, és rendkívül népszerű volt a hallgatók körében, telt házas volt a tanterem az előadásai alatt. Sugárzott belőle a tárgy iránti fantasztikus lelkesedése, előadásai örökre szóló élményt jelentettek a hallgatóknak – hangsúlyozta.

Dr. Falus András professor emeritus, aki Dr. Csaba György után 1994 és 2012 között vezette az intézetet, úgy fogalmazott: a sikernek egyetlen szinonimája van, a folytathatóság. Visszaemlékezett arra, hogy egy átlagéletkorban is fiatal, nagyon jó hangulatú intézetet vehetett át Dr. Csaba Györgytől, számos PhD-hallgatóval. Itt mindig bensőséges hangulat uralkodott és nagyon egyszerű volt elkezdeni dolgozni és valami újat létrehozni; ennek az alapjait ő tette le – mondta.

CsabaGy90 15

Dr. László Valéria docens, aki 1975 óta dolgozik az intézetben, visszaemlékezett arra is, hogy a NET előadótermében párnákat osztogattak, hogy a lépcsőn is tudjanak ülni a hallgatók, annyira népszerűek voltak Dr. Csaba György előadásai, amelyeket végtelen lelkesedéssel és örömmel tartott. Tárgyszerű előadásaiba mindig beleszőtte a legújabb ismereteket is. Szintén kiemelte az intézet jó légkörét, amelyet a professzor alapozott meg, teremtett meg maga körül.

Dr. Darvas Zsuzsanna docens köszöntésében kitért arra, hogy rendkívül büszke az intézet eddigi tanszékvezető professzoraira, mivel mindhárman előkelő helyen szerepelnek az egyetemi kutatók TOP 100-as listáján. Visszaemlékezett, miként került Dr. László Valériával együtt az intézetbe. A felvételnél Dr. Csaba György egyetlen személyes jellegű kérdést tett fel, nevezetesen azt, hogy veszekedősek-e. Ez is jól mutatja azt a hozzáállását, amely hozzájárult a mások által említett jó intézeti légkörhöz – jegyezte meg.

Dr. Tóth Sára docens még ELTE-s hallgatóként vett részt egy Dr. Csaba György által tartott előadáson, amelynek hatására felkereste, hogy szeretne bekapcsolódni az intézeti tudományos diákköri munkába. A professzor annyit mondott, hogy ha az ELTE engedi, részéről nincs akadálya. Ugyanilyen nyitottsággal fogadta, mikor hat évvel később kopogtatott be az intézetbe egykori diákként. Ez is mutatja, az intézet professzor által képviselt befogadó légkörét, aminek köszönhetően nagyon jó közösség alakult ki – mondta.

Nyitrayné Dr. Pap Erna docens Szilágyi György „Hanyas vagy? ’28-as? Mi félszavakból megértjük egymást” – kezdetű verse nyomán írt parafrázissal köszöntötte a professzort, és emlékezett vissza többek között a hétfő reggeli telt házas előadásokra, a korai referálókra a könyvtárban, a régi ebédekre, névnapokra és arra, hogy az állandóság korszakát jelentette Csaba professzor időszaka, szobája mindig nyitva állt, minden szakmai kérdésre előre vivő választ tudott adni.

Dr. Kőhidai László docens úgy fogalmazott, nemcsak köszönteni, de köszönetet mondani is jött. Köszönet illeti Csaba professzort mint tanárt, mint könyvírót, de külön hálás azokért a mindenki által említett előadásokért is, amelyekről ő maga is ellesett néhány figyelemfenntartó fordulatot, melyeket a mai napig használ. Megemlítette a kutatási eredmények publikálásában nyújtott segítségét. Nagy kitartást tanulhattunk tőle – mutatott rá.

Dr. Hegyesi Hargita docens a professzor utolsó PhD hallgatója volt. Mérhetetlen büszkeséget éreztem, hogy ide tartozhatok, mostanáig hagyomány ebben az intézetben, hogy mindig lehet kérdezni és mindig vannak válaszok is – fogalmazott.

Dr. Pállinger Éva docens Csaba professzor előadásaira visszaemlékezve elmondta: nemcsak azt tudhatták meg, hogy a sejt a szervezet legkisebb élő egysége, hanem arról is szó volt, hogy honnan jöttünk és merre tartunk az egyedfejlődés során. Tudás mellett szemléletet is kaptunk – emelte ki, kitérve arra is, hogy töretlen kíváncsiságáért és érdeklődéséért tiszteli leginkább Dr. Csaba Györgyöt, aki egyébként megerősítette abban, hogy van létjogosultsága a hipotézis alapú kutatásoknak.

CsabaGy90 16Dr. Csaba György köszönetet mondott az ünnepség résztvevőinek, és előadásában visszaemlékezett arra a több mint húsz évre, amíg ő volt az intézet vezetője. Elmondta, hogy 19 évesen diákkörösként került ide, majd harmadéves korában már ún. díjas demonstrátorként állt az egyetem alkalmazásában. Szólt arról is, miként lett a II. Sz. Anatómiai Intézetből kivált Biológiai Intézet első tanszékvezetője, és hogy talált olyan kutatási témát, ami illeszkedett az új intézet szerteágazó profilú munkatársaihoz. 1971-1994 között vezetése alatt az intézet tudományos munkája során a hormonreceptorok filogenezisével és ontogenezisével foglalkoztak. Foglalkoztak a csecsemőmiriggyel, tobozmiriggyel, a kettő közötti kapcsolattal, immunrendszerre való hatásukkal is. Részletesebben beszélt az általa elnevezett hormonális imprintingről. Számos endokrin diszruptor, hormonális romboló van a környezetünkben az ipar és a mezőgazdaság működésének eredményeként, és ezek mind hatnak a fejlődőben lévő magzatra, imprintinget hoznak létre, mely későbbi következményekkel jár – mutatott rá, hozzátéve: egyre több betegségről derül ki, hogy léteznek ezek a következmények. Összegzésként elmondta, 900 tudományos, 100 tudományt népszerűsítő dolgozata és 17 könyve jelent meg; ezekben mind benne van az intézet munkája is, mindez az intézet érdeme is – emelte ki.


Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Forrás: Semmelweis Hírek

CsabaGy90 01CsabaGy90 02CsabaGy90 03CsabaGy90 04CsabaGy90 05CsabaGy90 06CsabaGy90 07CsabaGy90 08CsabaGy90 09CsabaGy90 10CsabaGy90 11CsabaGy90 12CsabaGy90 13CsabaGy90 14CsabaGy90 15CsabaGy90 16

 


Dr. Buzás Edit, intézetünk igazgatója Széchenyi-díjat vehetett át - gratulálunk!

2019. március 15.

Szechenyi dijA nemzeti ünnep alkalmából Széchenyi-díjat vehetett át Dr. Buzás Edit, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója, Dr. Csermely Péter, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi tanára, valamint Dr. Karádi István, a III. számú Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára. A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapott Dr. Bánhidy Ferenc professor emeritus.

A Széchenyi-díj ünnepélyes átadása során elhangzott indoklás szerint Dr. Buzás Edit részére a sejtek közti kommunikációban központi szerepet játszó extracelluláris vezikulák szerkezetének és működésének vizsgálata terén elért kiemelkedő kutatási eredményei, valamint az immunológia oktatásában végzett magas szintű munkája elismeréseként adományozták a díjat.

Dr. Csermely Péter a komplex rendszerek adaptációs, tanulási és döntéshozatali mechanizmusainak hálózatos vizsgálata területén elért iskolateremtő, a gyógyszerkutatásban is sikeresen alkalmazott eredményei, valamint a tudományos élet ifjú tehetségeinek felkutatása és pályájának egyengetése érdekében végzett, nemzetközileg is kiemelkedő tevékenysége elismeréseként részesült a kitüntetésben.

Dr. Karádi István a zsír- és szénhidrát-anyagcsere betegségek kutatása, valamint megelőzése és terápiája terén elért kiemelkedő eredményei, továbbá a belgyógyászat számos területét magába foglaló, iskolateremtő oktatói munkája elismeréseként vehette át a díjat.

Dr. Bánhidy Ferenc fej-nyaksebész, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa részére onkológus szakorvosként, valamint az első magyarországi fej-nyaksebészeti osztály megalapítójaként évtizedeken át elhivatottan, betegközpontú hozzáállással végzett gyógyító munkája elismeréseként Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta.

 

Kovács Eszter

Forrás: Semmelweis Hírek


Intézetünk 5 munkatársa bekerült a Semmelweis Egyetem 100 legkiválóbb kutatója közé

2018. december 20.

Immár harmadik alkalommal készítette el a Központi Könyvtár az egyetem legkiválóbb teljesítményt nyújtó, legidézettebb kutatóinak rangsorát 5 különböző szempontból. Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes hangsúlyozta: a kiemelkedő tudományos teljesítmények láthatóságának növelése fontos része annak a hosszú távú stratégiai célnak, hogy az egyetem tíz éven belül a világ száz legrangosabb felsőoktatási intézménye közé kerüljön.

„Önmagában nem elegendő, hogy kimagasló tudományos eredményekkel rendelkezünk, fontos, hogy ezt elismerjük és másoknak is büszkén megmutassuk, az egyetemi kutatói közösségünktől a széles nemzetközi tudományos nyilvánosságig” – hangsúlyozta Dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes a Központi Könyvtár honlapján közzétett rangsorokkal kapcsolatban. A harmadik éve elkészülő listákon a Semmelweis Egyetem legkiválóbb tudományos teljesítményt nyújtó, legidézettebb kutatói szerepelnek. A rangsorolás különböző tudománymetriai mutatók alkalmazásával készült az MTMT szeptember 30-án lezárt adatai alapján, mivel jelenleg hazánkban az MTMT-t tekintjük a legmegbízhatóbb forrásnak – tájékoztatott a rektorhelyettes. Az idei évben különös hangsúlyt kapott az utóbbi 5 év teljesítményének mérése, hiszen leginkább ezekből az adatokból látszik a kutatói hozzájárulás mértéke az egyetem jelenlegi és közeljövőben várható tudományos teljesítményéhez. Hozzátette: a listákat rendszeres időközönként frissíteni fogják, így folyamatosan nyitva áll a lehetőség mindenki számára a legkiválóbbak közé kerülni.

Dr. Ferdinandy Péter emlékeztetett: az egyetem vezetésének hosszú távú stratégiai célja, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban évről évre előkelőbb helyen szerepeljen a Semmelweis Egyetem, és 10 éven belül világviszonylatban is bekerüljön a legrangosabb száz felsőoktatási intézmény közé („TOP 100”). A nemzetközi egyetemi rangsorok különféle indikátorokon alapulnak, amelyek között különös súllyal szerepelnek a tudományos teljesítményen alapuló idézettségi mutatók és a kutatási hírnév. A „TOP 100” stratégia eléréséhez nélkülözhetetlen a kutatások volumenének és minőségének további növelése, ezzel együtt eredményeink nemzetközi láthatóságának fokozása – emelte ki a rektorhelyettes. Közös céljaink megvalósítása a kimagasló egyéni teljesítményeken, valamint kutatási kollaborációkon, karokon, intézményeken, országhatárokon átívelő, multidiszciplináris kapcsolatrendszereken alapul – fogalmazott.  

A rektorhelyettes szólt arról is, hogy az egyetem rektora és vezetése elkötelezett a kiváló kutatók támogatása iránt, és eltökélt szándéka, hogy tovább fokozza a kimagasló tudományos teljesítmény anyagi és erkölcsi elismerését. Kiemelt céljaink között szerepel, hogy közelítsük egymáshoz az elméleti és klinikai kutatókat, kutatási témákat, transzlációs kutatási programokat alakítsunk ki. A transzlációs kutatások és innovációs tevékenységek fokozása a tudományos teljesítményünk növelésének motorja – emelte ki.

Intézetünk munkatársai a kiemelkedő kutatók sorában:

12. Prof. Falus András
22. Prof. Csaba György
28. Prof. Buzás Edit
76. Prof. Nagy György
77. Dr. Pállinger Éva

Forrás: Semmelweis Hírek


Dr. Buzás Edit: A munkában szerzett inspirációt haza tudjuk vinni, amiből a család is részesül

2018. január 5.

A sejtek közötti információáramlásban fontos szerepet játszó extracelluláris vezikulákat kutatja munkacsoportjával Dr. Buzás Edit, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója. A többek között Carol Nachman Preis für Rheumatologie díjjal, Bolyai és Széchenyi-ösztöndíjjal, Akadémiai díjjal, L’Oréal-UNESCO Nőkért és a Tudományért díjjal is rendelkező kutatónő két gyermek édesanyja.

Buzas Edit interju 1

Dr. Buzás Edit nem orvos családból származik: családjában négy generáción keresztül tanárok adták tovább a pedagógusi hivatás melletti elkötelezettséget. Már egészen kicsi korától kezdve megvolt benne a vágy, hogy valamit felfedezzen. Eleinte régész, majd fizikus/feltaláló szeretett volna lenni – gondolt vissza a kezdetekre. Máig emlékszik az orvosegyetemi felvételire, ahol az akkori felvételiztető fizikatanár azt mondta neki: „magából kutató lesz”, és ez egyfajta önbeteljesítő jóslattá vált – idézte fel.

„A magam részéről sosem éreztem hátránynak, hogy nő vagyok. A tudományos pályán a teljesítmény számít, a nők is ugyanúgy hozzá tudnak tenni a tudomány fejlődéséhez” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a türelem, alázat és a precizitás az, ami talán a nőknek többletként megadatik a férfiakhoz képest. A kutatói pályán elengedhetetlennek tartja a motiváció mellett a kitartást, kreativitást és a kudarctűrést, ezért a fiatal kutatókat mindig arra biztatja, hogy amikor kezdeti nehézségbe ütköznek, és nehezen jönnek az eredmények, semmiképpen ne adják fel, mert tapasztalata szerint a kellő odafigyeléssel és elmélyültséggel végzett munka előbb-utóbb eredményre vezet. A pozitív hozzáállás nagyon fontos, kell, hogy az ember higgyen abban, amit csinál – vélekedett.

Az igazgató szerint óriási szükség van a biztos családi háttérre. Részben azért is, mert e nélkül sokkal nehezebb átlendülni az esetleges szakmai nehézségeken, kudarcokon vagy újrakezdeni a zsákutcák után, melyek előfordulhatnak a kutatók életében. Az a fantasztikus, hogy a kapcsolat kétirányú: a családtól kapott feltöltődés hasznosul a munkában, a munkában szerzett pozitív inspirációt pedig haza tudjuk vinni, és át tudjuk adni a családnak. Ez így nagyon szerencsésen működhet – fogalmazott.

Életének egy nehéz időszakán – amikor egyik gyermekéről kiderült, hogy súlyos betegséggel küzd – segítette át, hogy olyan munkája van, amit örömmel tud végezni. Nagyon sokat adott neki az a támogató és empatikus kutatói környezet, amiben dolgozik – mondta. Dr. Buzás Edit nagyon hálás férjének is, akivel egyetemi hallgatóként egy országos tudományos diákköri konferencián ismerkedett meg, és akivel rövid ideig egy kutatóhelyen is dolgoztak.

Kiemelten fontosnak tartja a mobilitást, hogy a kutatók eljuthassanak a világ különböző részeire akár egy új módszert megtanulni, akár eredményeiket másokkal megismertetni, ebben is fontos a család támogatása. Nagyon izgalmas pálya a kutatóké, hiszen naponta új dolgokkal lehet kapcsolatba kerülni. Az az izgalom, ami egy új gondolat, ötlet, kísérleti rendszer kapcsán megadatik, mindig nagyon nagy örömet jelent – fogalmazott. Mindenkit arra buzdít, bátran válasszák nőként is ezt a pályát, nem szabad hagyni, hogy a hagyományok vagy a saját előítéleteink gátat szabjanak.

Buzas Edit interju 2Dr. Buzás Edit 19 éve dolgozik a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézetben, ahol munkatársaival évek óta vizsgálják az extracelluláris vezikulákat, amelyek létezéséről sokáig nem is tudott a világ. Ezeket a membránnal körülvett kis gömböket az élővilágban minden sejt kibocsájtja, a sejtek többek között ezen a nyelven is kommunikálnak egymással. Az intézet egy nemrégiben elnyert támogatással létrehoz egy új kutatólaboratóriumot, ami szolgáltató- és referencialaborként is szolgál majd, segítve azokat, akik az országban most kapcsolódnak be az extracelluláris vezikula kutatásba. „Különösen hálás vagyok a sorsnak, amiért megadatott, hogy ezen a területen dolgozzak, hiszen ez a csodák világa” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nagyon sok izgalmas és váratlan megfigyelést lehet tenni ezen a területen.

 

 

Kiss-Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Forrás: Semmelweis Hírek


Tudományos ülés Dr. Falus András 70. születésnapja tiszteletére

2017. június 28.

A Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet tudományos ülést rendezett Dr. Falus András Széchenyi-díjas immunológus, egyetemi tanár, az intézet volt igazgatója, az MTA rendes tagja 70. születésnapja alkalmából. A rendezvényen köszöntőt mondtak pályatársai, tanítványai pedig tisztelgő tudományos előadásokat tartottak.

Elsőként Dr. Buzás Edit, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatója az intézet és saját maga nevében mondott köszönetet az ünnepeltnek szakmai és baráti támogatásáért. Leszögezte, hogy az ünnepségen megjelentek mindegyike életre szóló élményt kapott tőle, jókívánságként pedig sok erőt kívánt Dr. Falus Andrásnak további céljai eléréséhez.

Falus70 01

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Dr. Lovász László emlékeztetett, hogy a 70 éves kor az egyetemi emberek, akadémikusok számára nyugdíjazásuk miatt is mérföldkőnek számít. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel Dr. Falus András érdeklődése rendkívül sokféle, ezért nagy eséllyel nyugdíjas évei is mozgalmasan telnek majd. Felidézte, hogy diákkoruk óta ismerik egymást az ünnepelttel, aki szinte reneszánsz emberhez illően érdeklődő természetű, ezért úgy is sok közös témájuk volt, hogy egyikük matematikus, másikuk pedig biológus. Köszöntője végén sok eredményt kívánt Dr. Falus Andrásnak mind a tudomány, mind a közszolgálat területén.

Dr. Fésüs László, az MTA Biológiai Osztályának elnöke többek között a debreceni munkatársak, akadémikustársak nevében is köszöntőt mondott. Mint elmondta, Dr. Falus Andrással az 1970-es évek óta ismerik egymást, amikor Dr. Gergely János immunológus szellemi holdudvarához tartozva elkezdtek együtt dolgozni. Felidézte, hogy az ünnepelt mindig legalább annyira örült mások sikerének, mint a sajátjának. A 90-es években került Dr. Falus András egyetemi környezetbe, ami illett a sokoldalúságához, tudásához, kapcsolatrendszeréhez – ismertette pályáját. Hangsúlyozta, hogy több mint 30 PhD-értekezés született Dr. Falus András témavezetésével, aki új irányvonalat hozott az immunológia oktatásában. Az ünnepeltet méltatva leszögezte, hogy mindig nagy tisztelettel fordult az elődök felé, fontos számára a társadalmi szerepvállalás, és elindította az Eduvital Nonprofit Egészségnevelési Társaságot.

Falus70 02Az Általános Orvostudományi Kar dékánja, Dr. Hunyady László elsősorban az ünnepelt oktatási tevékenységét méltatta. Emlékeit felidézve elmondta, Dr. Falus András mindig képes volt arra, hogy az egyéni vagy csoportérdekein felülemelkedve az egyetemi, illetve kari érdekeket helyezze előtérbe. „A kartársak irigysége a tudós egyetlen földi jutalma” – idézte Szerb Antal szavait, majd leszögezte, Dr. Falus Andrásnak nem sok irigység jutott személyiségének köszönhetően. Hozzátette, az egyetemi tudósoknak a hallgatók elismerése is jutalmat jelent, amiből viszont a visszajelzések alapján bőven jutott az ünnepelt számára.

A Szegedi Tudományegyetemről Dr. Szél Márta a Magyar Immunológiai Társaság nevében szólt Dr. Falus Andráshoz, Dr. Kemény Lajos tudományos és innovációs rektorhelyettes pedig az egyetemet képviselve gratulált az ünnepeltnek.

Dr. Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja az Eötvös Loránd Tudományegyetem nevében is köszöntötte Dr. Falus Andrást. Közös személyes és szakmai emlékeiket diavetítéssel elevenítette fel, továbbá hangsúlyozta, hogy az ünnepelt két legfontosabb tulajdonsága a segítőkészség, valamint a nyitottság. Hozzátette, hogy Dr. Falus András tudományos munkája mellett fest, verseket ír, 13 unokája van, és mind szakmai, mind magánéletében erős támaszt kapott feleségétől, családjától.

A tudományos ülésen Dr. Falus András tanítványai – Dr. Igaz Péter, a II. Sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, valamint Dr. Pós Zoltán és Dr. Wiener Zoltán, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet adjunktusai – tartottak tisztelgő előadásokat.

Falus70 03

„Az öregedésben az a jó, még inkább kellemes, hogy nem te vagy immár a főszereplő, nem kell főhősnek lenned, az életedet másodszereposztásban játszhatod (…). Több időd marad kis délutáni sétára. Utána talán egy mozi. Kávézás, sok tejjel. Vagy otthon olvasgatni. (…) Nem vagy boldog, mint hajdan, de nyugalom van. Körülötted is, benned is” – idézte Dr. Falus András a köszöntéseket fogadva Esterházy Péter szavait, és köszönetet mondott a szervezésért Dr. Buzás Editnek, valamint minden múltbeli, jelenlegi és jövendőbeli munkatársának a jelenlétükért.

Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

Forrás: Semmelweis Hírek

Falus70 01Falus70 02Falus70 03Falus70 04Falus70 05Falus70 06Falus70 07Falus70 08Falus70 09Falus70 10Falus70 11Falus70 12Falus70 13Falus70 14Falus70 15Falus70 16Falus70 17Falus70 18Falus70 19Falus70 20Falus70 21


Célzott tumorterápiában használható gyógyszerhatóanyagokat kutatnak munkatársaink

2017. április 19.

A rákos betegek hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó célzott terápiás kezelését tehetik lehetővé a kezelendő tumor típusa szerint változtatható komponensű vegyületek, amelyeket az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézete és a ComInnex Kutatás-Fejlesztési Zrt. munkatársaiból álló kutatócsoport állít elő. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által támogatott 2017 januárjában indult kutatás (NVKP_16-1-2016-0036) jelenleg az eszközbeszerzés és a referenciakísérletek fázisában van – ismertette Dr. Kőhidai László, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi docense.

Tumorterapia KohidaiLA kutatást vezető konzorciumi partner az ELTE, ahol Dr. Mező Gábor tudományos tanácsadóval csaknem 15 éve dolgozunk együtt, a tumoros sejteket célzottan támadó molekulákon végzett kutatásaink (ún. drug targeting) 2003-ra nyúlnak vissza – mondta Dr. Kőhidai László. Kezdetben a tumoros sejteket – lokálisan, vagyis a tumor közelében beadva – magához vonzani képes hatóanyag kifejlesztésén dolgoztak, aminek során több molekula-családot is jellemeztek, ami az új kutatáshoz is alapul szolgál. Mint ismertette, a mostani projekt célja, hogy olyan gyógyszermolekulákat fejlesszenek ki, amelyek három komponensből állnak: a tumorellenes hatóanyag mellett az irányító komponens feladata, hogy felismerje a tumorsejtet, míg az ezeket összekötő harmadik egység megfelelő helyen elhasad, így a szabad hatóanyag – a trójai falóhoz hasonló elven – célzottan, a sejt megfelelő részében fejtheti ki hatását. A konzorcium ezen alkotóelemek megfelelő kombinációinak kialakításán dolgozik, a hatás fokozására és célsejt-specifikussá tétele miatt állítanak elő különböző komponenseket, mivel több tumortípus ellen kell hatásos gyógyszert készíteni. A célzott gyógyszeres kezelés annyiban tér el a hagyományos terápiától, hogy csak a daganatos sejteket pusztítja el, az egészségeseket nem károsítja – tette hozzá a docens.

TumorterapiaAz NKFIH által összesen több mint egymilliárd forinttal támogatott projekt három évig tart majd, jelenlegi fázisában a referenciakísérletek folynak: a már megismert alapmolekulákból állnak majd össze azok a többkomponensű konjugátumok, amelyek tumoros sejtekre kifejtett hatásait részletesen fogják megvizsgálni – ismertette Dr. Kőhidai László. Hangsúlyozta, igyekeztek olyan betegségeket kiválasztani modellként, amelyek az ismert statisztikai és klinikai adatok alapján a legkomolyabb problémát jelentik, ilyenek például a melanómák, hasnyálmirigy- és tüdőtumorok. Hozzátette, a projektben lehetőség van arra is, hogy a kevésbé agresszív típusoktól elkülönítve vizsgálják a gyorsan áttétet adó daganatokat.

Dr. Kőhidai László kiemelte, az elnyert támogatás eszközbeszerzést is lehetővé tesz, a Semmelweis Egyetem két modern műszert vásárol. Az egyik egy holografikus mikroszkóp, amivel elemezhető a sejtek morfológiája, ami azért is lényeges, mert a tumorsejtekre különösen jellemző a változékonyság. Az eszközzel a sejtek mozgása is hosszabb időn keresztül követhető, így figyelemmel lehet kísérni a kemotaxis folyamatát, vagyis a sejtek vegyi anyagok által kiváltott mozgását – magyarázta a docens. A másik beszerzés alatt álló műszer az ún. Celldiscoverer7 platform, amit 2016-ban mutattak be. Ebbe egész vizsgálatsorokat lehet beleépíteni, tenyészeti körülmények között képes a sejtek követésére. A berendezés mikroszkópos és számítógépes rendszereinek komplex egysége az ún. high content imaging (HCI) alkalmazásával nagy hatásfokú sejtélettani elemzések elvégzését teszi lehetővé – ismertette Dr. Kőhidai László. Hozzátette, az eszközbeszerzéssel az egyetem, az intézet és a munkacsoport is gazdagodik, ráadásul a műszereknek otthont adó – Európában is egyedinek számító – intézeti Impedimetriai Műszerközpont valós idejű vizsgálatokra képes műszerparkja is bővül a beszerzés által.

Tumorterapia Lajko Kohidai Lang

Az összesen 15-20 főből álló kutatócsoportban a Semmelweis Egyetem részéről Dr. Kőhidai László mellett Dr. Pállinger Éva docens, Dr. Láng Orsolya adjunktus, valamint Dr. Lajkó Eszter tudományos munkatárs vesznek részt a célzott daganatterápiás gyógyszerek fejlesztésében.

Forrás: Semmelweis Hírek


Megválasztották az ÁOK öt szenátusi képviselőjét

2016. december 12. hétfő


2016. december 8-án megválasztották az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) öt szenátusi képviselőjét. A kar döntése alapján az ÁOK intézeteiben és klinikáin jelöltállító üléseken külön lehetett szavazni a dékánra, valamint két elméleti intézeti és két klinikai jelöltet állíthattak. A kar tagjainak 69 százaléka élt szavazati jogával; a dékánra szavazók 92,2 százaléka Dr. Hunyady László dékán jelölését támogatta. Ezeken az üléseken a kar további szenátusi képviseletére 14 intézeti oktató és 17 klinikus kapott jelölést. A szabályzat szerint a kari tanácsi szavazáson a jelöltséghez legalább öt klinika vagy intézet többségi ajánlása kellett, amit a jelöltek közül mindkét kategóriában 4-4 fő ért el.

A kari tanácsi választáson a kar bizalmát Dr. Hunyady László (a leadott szavazatok 98 százalékával), Dr. Tretter László (83 százalék), Dr. Buzás Edit (79 százalék), Dr. Masszi Tamás (81 százalék) és Dr. Bereczki Dániel (67 százalék) nyerte el – tájékoztatott Dr. Mandl József, a választási bizottság elnöke.

Gratulálunk Buzás Editnek!


Forrás: Semmelweis Hírek


Dr. Nagy György Jendrassik Ernő emlékérmet kapott

2016. november 29.

 

NagyG Jendrassikdij2Dr. Nagy György, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszéki Csoport és a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi docense, valamint a Budai Irgalmasrendi Kórház Reumatológiai Centrum osztályvezető főorvosa kapta idén a Jendrassik Ernő Emlékérem és Jutalomdíjat, Dr. Győrffy Balázs, a II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika és az MTA-TTK Lendület Onkológiai Biomarker Kutatócsoport tudományos főmunkatársa pedig Huzella Tivadar Emlékérem és Jutalomdíjat vehetett át.

NagyG Jendrassikdij1

Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes a Magyar Tudomány Ünnepéhez is kapcsolódó díjátadón hangsúlyozta, mindkét díjazott a molekuláris biológia és genetika képviselője, melynek alapjait Jendrassik Ernő már 1910-ben megjelent tankönyvében lefektette, s amely terület a klinikai orvostudományok minden ágának meghatározó elemévé vált, az idei és tavalyi Semmelweis Szimpózium is ehhez kapcsolódott.

A rektorhelyettes elsőként a Jendrassik Ernő emlékéremmel kitüntetett Dr. Nagy Györgyöt mutatta be, aki a reumatológia és immunológia területén végez kutató és klinikai tevékenységet. Emlékeztetett, az önálló kutatásokon alapuló szaktudomány fejlődésének elősegítése érdekében a Semmelweis Egyetem idén az 51. alkalommal (1965 óta) adja át a Jendrassik Ernőről elnevezett tudományos kitüntetést, amellyel a klinikai orvostudomány egy kiváló művelőjét ismeri el, aki tudományos közleményeivel és önálló kutatómunkájával kimagasló tudományos eredményekkel büszkélkedhet.

Dr. Nagy György Az SRC-szerű adaptor fehérje szerepének vizsgálata a T-lymphocyták aktivációjában című előadásának elején felidézte Jendrassik Ernő tankönyvének heveny és krónikus ízületi gyulladásokra vonatkozó részét megemlítve, hogy akkoriban a gyógyítás érdekében azt javasolták, a beteget egyenletes hőmérsékletű, légjárástól védett helyiségben helyezzék el, gyógyszeres terápiaként pedig alapvetően a szalicilsav készítményeket alkalmazták. Mint mondta, több mint 100 év elteltével az ízületi gyulladás ma is olyan krónikus betegségnek számít, amelynek a számos új információ ismeretében sem teljesen megoldott a kezelése. Előadásában ismertette, a betegség kialakulásának hátterében 30-50 százalékban a genetika áll, de más tényezők is ismertek (pl. életmód, fertőzések, dohányzás), valamint közvetlen szerepet játszanak a gyulladás létrejöttében a citokin jelzőmolekulák és a T-limfocita immunsejtek. Hangsúlyozta, a reumatológia egyik forró pontja a citrullinált fehérjék ellen termelődő antitestek vizsgálata. A citrullinációnak a tolerancia áttörésében játszott szerepére irányuló kutatás eredményei hozzájárulhatnak az utóbbi időben egyre inkább vizsgált, a betegség megelőzését szolgáló terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez – hangzott el Dr. Nagy György előadásában. Az egyetemi docens a kutatás eredményei közt említette a SLAP (src-szerű adaptor fehérje) szerepét a T-limfociták aktiválásában. Dr. Nagy György végezetül több kollégájának is köszönetet mondott, külön kiemelve Dr. Buzás Editet, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet igazgatóját és Dr. Falus Andrást, az intézet egyetemi tanárát.

Gratulálunk!


Forrás: Semmelweis Hírek


Bozsóky Sándor-életműdíj Dr. Falus Andrásnak

2016. szeptember 29.

A Magyar Reumatológusok Egyesülete legrangosabb díjával, a Bozsóky Sándor-életműdíjjal tüntette ki Dr. Falus Andrást, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi tanárát. Az elismerést az egyesület éves vándorgyűlésének keretében adták át. Az ünnepélyes díjátadót követően Dr. Falus András a mikrobiom reumatoid arthritisben játszott szerepéről tartott előadást.

A mikrobiom a szervezetünkben lévő mikrobák összessége, melyek inkább együttműködő feladatot látnak el, semmint kóros elváltozásokat okoznának. Dr. Falus András – mint azt honlapunknak elmondta – elsősorban arról beszélt előadásában, hogy milyen funkciói vannak a mikrobiomnak, és milyen összefüggéseket találtak eddig a mikrobiom hiányai, elváltozásai és a gyulladásos autoimmun ízületi betegségek kialakulása között.

A mikrobiom szerepének vizsgálata nemzetközi szinten is egy viszonylag új és népszerű kutatási terület, óriási előrelépést jelent számos betegség (pl. cukorbetegség, különböző gasztroenterológiai betegségek, tumoros betegségek, asztma) megértésében. Sok probléma hátterében ugyanis a velünk együttműködő, valamint a nekünk betegséget okozó baktériumok között kialakult egyensúly megbomlása áll – magyarázta a professzor.

Dr. Falus András 19 évig, 1994-ig dolgozott kutatóként az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetbe, onnan érkezett a Semmelweis Egyetemre. A reumatológia területén az autoimmunitással, genetikával és sejtbiológiával összefüggő kérdések tartoznak az érdeklődési körébe.

Gratulálunk!

Forrás: Semmelweis Hírek


Dr. Buzás Edit volt az ISEV2016 konferencia szervezőbizottságának elnöke

2016. június 6.

 

Dr. Buzás Edit, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi tanára volt a szervezőbizottság elnöke az International Society for Extracellular Vesicles (ISEV) idei, rotterdami konferenciáján.

A rendezvényen a Semmelweis Egyetemről előadást tartott Dr. Ligeti Erzsébet egyetemi tanár és Dr. Bartos Balázs is, mindketten az Élettani Intézet munkatársai.

Az International Society for Extracellular Vesicles (ISEV) 2011-ben alakult meg az extracelluláris vezikulák legkülönbözőbb aspektusaival foglalkozó kutatóközösségeket összefogó egyetlen globális szervezetként.

A világszervezet első konferenciáját 2012-ben Göteborgban tartotta, majd a soron következő konferenciákra 2013-ben Bostonban, 2014-ben Rotterdamban, 2015-ben Washington DC-ben került sor. Az idei évi, májusban megtartott rendezvény helyszíne ismét Rotterdam volt. A résztvevők száma évről évre nő, 2016-ra elérte a 860 főt.

isev20163Az extracelluláris vezikulákkal foglalkozó tudományterület az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és alapvetően módosította a kutatók sejtek közti kommunikációról, tumor- és őssejtbiológiáról, gyulladásról, vírusokról, keringő DNS-ről és RNS-ről alkotott képét.

A kongresszus összesen 25 szimpózium, 23 poszter és három szóbeli poszterismertető szekcióval, 5 „Meet the Experts" és három „Experts Meet" szekcióval, valamint a nemzeti extracelluláris vezikulatársaságokat, a nemzetközi kutatóhálózatokat és a három nagy nemzetközi társaság közös munkacsoportját (ISEV-ISAC-ISTH) bemutató szekcióval, továbbá 6 plenáris előadással várta a résztvevőket.

Dr. Buzás Edit honlapunknak elmondta: a központi téma idén az extracelluláris vezikulák és a vírusok, extracelluláris vezikulák és a tumorok, valamint az extracellulárisvezikula-biogenezissel kapcsolatos kérdések voltak. Emellett nagy hangsúlyt kaptak az extracelluláris vezikulák molekuláris összetételével összefüggő vizsgálatok, az élettani funkciók vizsgálata, a vezikulák izolálásával és detektálásával kapcsolatos módszertani kérdések, a fertőzések biológiája, valamint a kardiovaszkuláris és autoimmun megbetegedések biológiájának biomarker és terápiás aspektusai.

isev20161Az extracelluláris vezikulák kutatásában az évi világkongresszusnak igen nagy a jelentősége, a zömében a még nem közölt, legfrissebb eredményekkel itt ismerkedhetnek meg a tudományos közösség tagjai. Emellett a konferencia kiváló tanulási lehetőséget kínál a területtel most ismerkedők számára – fogalmazott.

Dr. Buzás Edit kiemelte: a konferencia egyik érdekes tanulsága volt, hogy ma már nagyszámú nemzeti extracelluláris vezikula társaság működik, ezek országos szinten segítik a szakterületen dolgozó kutatók munkáját. Segítenek abban, hogy a kormányok felismerjék az új szakterület jelentőségét, és célzott pályázatok kerüljenek kiírásra a témával kapcsolatos kutató és transzlációs fejlesztő munka támogatására. Szintén figyelemre méltó, hogy egyre több nagy nemzetközi cég vesz részt az extracelluláris vezikulákkal kapcsolatos termékek fejlesztésében és forgalmazásában – tette hozzá.

 

Forrás: Semmelweis Hírek


Levelezési címünk megváltozott!

2016. január 4.
 

A Semmelweis Egyetem egységes levelezési címe 2016. január 1-től:

1085 Budapest, Üllői út 26.
1428 Budapest, Pf. 2.

Kérjük, hogy a levélpostai küldeményeket ezen időponttól kezdődően kizárólag erre a címre szíveskedjenek részünkre megküldeni, a borítékon címzettként feltüntetve a szervezeti egységet!

Részletes tájékoztató: Semmelweis Hírek

 


Huzella Tivadar emlékérmet kapott Dr. Szalai Csaba

2015. november 5.

“Az orvostudomány oda fejlődött, hogy a kóros folyamatok megítélésében az egyes embereknek azelőtt elhanyagolható különbözőségeivel is számol és az egyéni konstitúció és dispozíció kérdésében mélyed el” – Huzella Tivadar 1923-ban megfogalmazott gondolataival nyitotta meg a tudományos ülést Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes kiemelve azt, hogy ez a megállapítás mára a személyre szabott orvoslás, a molekuláris medicina, a precíziós medicina és a klinikai genomika terültén kiteljesedett. 

A rektorhelyettes elsőként a Jendrassik Ernő emlékérmet elnyerő Dr. Patócs Attilát mutatta be, majd az ünnepi tudományos ülés a Huzella Tivadar emlékérem átadásával folytatódott. Dr. Bagdy György felidézte: az egyetem 1991 óta, idén 21. alkalommal döntött a díj adományozásáról. Az elismerés az önálló kutatásokon alapuló szaktudomány fejlődését hivatott szolgálni az elméleti orvostudomány, illetve az elméleti orvosbiológia kiváló művelőit jutalmazza, akik kiemelkedő eredményekkel rendelkeznek mind a tudománymetriai mutatók, mind az önálló kutatómunka tekintetében. Az idei díjazott, Dr. Szalai Csaba, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi tanára. A tudományos rektorhelyettes részletesen ismertette a pályáját és az elismerésit.

“Hálával és köszönettel tartozom a Semmelweis Egyetemnek, hogy ebben az évben nekem ítélték a Huzella Tivadar emlékdíjat” – kezdte előadását Dr. Szalai Csaba. Ezt követően elsőként az asztma és az allergia genomikai hátterében végzett kutatásairól, majd az ehhez kapcsolódó bioinformatikai fejlesztésekről, végül az akut limfoid leukémia genomika és farmagenomikai vizsgálatairól adott áttekintést.

Köszönetet mondott a támogatásért Dr. Falus Andrásnak, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet korábbi igazgatójának, akivel 1194 óta dolgozik együtt, illetve az intézet jelenlegi vezetőjének, Dr. Buzás Editnek a zökkenőmentes folytatásért. Tájékoztatatása szerint a vizsgálatok nagy része a Klinikai genomikai kutatócsoportban folyik, melynek tagjait ugyancsak megemlítette. Kitért arra: kutatásai során együttműködik a Heim Pál Gyermekkórházzal,  a Műszaki Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszékével, II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikával, továbbá a Pulmonológiai Klinikával.

Gratulálunk!

Forrás: Semmelweis Hírek


PalocziA kivalo dolgozoPálóczi Horváth Anna kiváló dolgozói kitüntetésben részesült

2015. június 30.

A Semmelweis napi rendezvényen átadták a docensi kinevezéseket, a kiváló dolgozói kitüntetéseket, a rektori-, a dékáni- és főigazgatói dicséreteket. Intézetünkből Pálóczi Horváth Anna gazdasági asszisztens részesült kiváló dolgozói kitüntetésben, melyet Dr. Szél Ágoston rektortól vehetett át.
Gratulálunk!

 

Forrás: Semmelweis Hírek

 


Dr. Falus András Magyar Tehetség Nagykövet

2015. április 13.

 

Dr. Falus András immunológus, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi tanára vehette át az öt évre szóló Magyar Tehetség Nagykövete címet. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács indoklása szerint Dr. Falus András megválasztásával a korábban alig képviseltetett természettudományos terület nyer elismerést és példaképet, de kinevezése a természettudósi életpálya megbecsülését is kifejezi.

„Sikeres tehetséggondozás nem képzelhető el a közoktatás és a felsőoktatás alapműködésének kormányokon átívelő fokozott támogatása, a kiszámíthatóság és a meglévő torzulások kiküszöbölése nélkül” – hangsúlyozta Dr. Falus András a díj átvételekor. A címet adományozó Nemzeti Tehetségsegítő Tanács az indoklásban kiemelte a professzor Dr. Kopp Máriával közösen létrehozott civil szervezetben végzett munkáját, a kutatók és orvosok újabb generációinak kinevelésében betöltött több évtizedes szerepét, illetve a Kutató Diákok Mozgalmában ellátott mentori feladatait is. Dr. Falus András honlapunknak adott interjújában úgy fogalmazott: nagykövetként sem változik feladata: nevel és mentorál, amíg csak teheti.

Dr. Falus András azt vallja: rendkívüli jelentősége van a tehetségek kiemelésének, ám talán még ennél is fontosabb, hogy az egészségnevelés minél előbb, akár már óvodás kortól széles körben hozzáférhető legyen, és még a legtávolabbi falvak fiataljai se szenvedjenek belőle hiányt. „A jövő Magyarországa a tehetséggondozás mellett legnagyobb mértékben a hátrányos helyzetű gyerekek integrációján és a közoktatáson múlik, de egyértelmű az is, hogy mindezen ambíciók üres sallangok, amíg gyermekéhezés létezik” – vélekedett.

A Semmelweis Egyetem egyetemi tanára éppen ezért hozta létre három évvel ezelőtt Dr. Kopp Máriával az Eduvital Egészségnevelési Társaságot, amelynek legfőbb küldetése a fiatalság testi és lelki egészségének javítása. A civil kezdeményezés közel félszáz önkéntese – orvosok, biológusok, pszichológusok, szociológusok, bioetikusok, teológusok és egészségpolitikai szakemberek – kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szükséges testi-lelki egészségügyi ismeretek elsajátíthatóak legyenek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára is szerte az országban.

Bár a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács a  Magyar Tehetség Nagykövete címet „olyan kiemelkedő személyiségeknek adományozza, akik terjesztik a nemzet formálásáért tettre kész, s a nemzet felemelkedését szolgáló ember mintaképét”, Dr. Falus András saját bevallása szerint tanítványaitól tanul a legtöbbet. Mint mondja, szerencsésnek érzi magát, mert évtizedek óta rengeteg tehetséges, elkötelezett PhD-hallgatóval van körbevéve, de a középiskolás Kutató Diákok Mozgalmának mentoraként még fiatalabbakkal is rendszeresen találkozik. „Aki tanít, tudja, hogy a legnagyszerűbb érzés a csillogó, értő szemek látványa és kisugárzása. Tanítás közben, ha azt komolyan veszi, az oktató is tanul, hiszen a tanítványok részéről újabb és újabb kérdések, szempontok merülnek fel” – fogalmazott.

Gratulálunk!

Forrás: Semmelweis Hírek


Orbán Andrea dékáni dicséretben részesült

2015. március 13.

Több mint száz egyetemi munkatárs és hallgató kapott elismerést a Semmelweis Egyetem 1848/49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségén. Dr. Szél Ágoston rektor és Dr. Szabó Dóra, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója ünnepi beszédét követően elismerő okleveleket és díjakat adtak át. Orbán Andrea, intézetünk laboratóriumi asszisztense Dékáni dicséretben részesült, melyet Dr. Hunyady László dékán adott át.
Gratulálunk! 

 

Forrás: Semmelweis Hírek

 

Go to top