JSN_TPLFW_TOGGLE_MENU

Falus Andras

Beosztás: professor emeritus
Email: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Szoba: NET 618/A
Telefon: +36 1 459 1471, +36 1 210 2930 / 56431
   

 

Életrajz

Született: 1947. június 9.


Végzettsége:

  • 1970: ELTE biológus


Szakképzettsége:

  • biológus


Tudományos fokozata:

  • 2007: MTA rendes tag
  • 2001: MTA levelező tag
  • 1990: MTA Doktora
  • 1983: biol.tud. kandidátusa


Munkahelyei, beosztásai:

  • 2012 - : Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, egyetemi tanár
  • 1994 - 2012: Semmelweis (Orvostudományi) Egyetem Biológiai /később: Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai) Intézet, egyetemi tanár, igazgató
  • 1990 - 94: Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézet Molekuláris Biológiai Osztály, osztályvezető
  • 1986 - 1990: Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézet Immunológiai Osztály, osztályvezető helyettes
  • 1975 - 1986: Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézet, beosztott diplomás


Nyelvismerete:

  • angol (középfok)


Részvétel a graduális, valamint posztgraduális oktatásban:

  • Előadások tartása: genetika-genomika, immunológia
  • PhD kurzusok
  • PhD hallgatók irányítása, eddig 42 PhD hallgató szerzett fokozatot irányításával
  • 2005 óta oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karán
  • 2010 óta oktatja a Computational Biology and Medicine c. tantárgyat amerikai hallgatóknak az Aquincum Technológiai Intézet keretei között


Oktatáson kívüli egyetemi tevékenysége:

  • A Semmelweis Egyetem Tudományos Tanácsának elnöke 1996-1999 között, tagja 1994-1996 között
  • 2001 óta a Semmelweis Genomikai Hálózat szervezése


Tudományos közéleti tevékenysége:
Magyar Tudományos Akadémia:

  • MTA Immunológiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai illetve Orvosi Genetikai Bizottság tagja
  • Az Immunológiai Bizottság elnöke 1995-1998 között
  • Két cikluson át tagja volt az MTA Doktori Tanácsának
  • A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat alelnöke

Tudományos Társaságok:

  • Magyar Immunológia Társaság vezetőségi tagja (elnöke: 1992-1995)
  • Tagja számos egyéb hazai és nemzetközi (EHRS) társaságnak.

Tudományos, tudománypolitikai szervezetek:

  • ETT TUKEB tagja
  • ETT Immunológiai Bizottságának elnöke 

Folyóiratok:

  • Az Inflammation Research egyik főszerkesztője 2013-ig
  • Az International Immunology egyik európai Associate Editor-a
  • Tagja a Cellular Molecular Life Sciences, Medical Science Monitor, Journal of C. European Immunology, The Immunologist, Cell Biology International és az Acta Biologica folyóiratok szerkesztőbizottságainak.


Kitüntetései:

  • 2012: Középkereszt a csillaggal
  • 2008: Semmelweis Díj
  • 2006: Széchenyi Díj
  • 2006: Neumann János Díj
  • 2000: "Az év tudósa"-Díj
  • 1998: Arany János Alapítvány Szentágothai Díja
  • 1997: Széchenyi professzori ösztöndíj
  • 1996: Markusovszky Díj
  • 1995: Akadémiai Díj


Tudományos érdeklődési területe:

  • orvosi genomika, epigenetika, mikrobiom, hisztaminbiológia, allergológia genomika, génchip technológia, génexpresszió szabályozás, bioinformatika


Jelentősebb tanulmányutak:

  • 1980 - 1981: Inst. Med. Microbiology, Odense University, Odense, Denmark (S.-E. Svehag)
  • 1984 - 1986: Dept. Cell. Biology, Harvard Medical School, Boston, U.S.A. (H.R. Colten)
  • 1989: Dept. Molec.Cell.Biol.,Osaka University, Japan (T. Kishimoto)
  • 1991: Inst.Klin.Immunologie, Inselspital, Bern, Switzerland (A. de Weck)


Tudományos tevékenysége:

  • 1994-től: epigenetika, gyulladásbiológia, a hisztamin szerepe az immunválaszban és a tumornövekedésben, hisztaminhiányos egérmodell fenotípus vizsgálata, mikro RNS kutatás
  • 1989-1994: gyulladásos citokinek, IL-6
  • 1984-1988: komplement genetika, hisztamin
  • 1975-1984: immunkomplexek összetétele, beta-2 mikroglobulin
  • 1970-1975: neurokémia, neuroimmunológia


Főbb eredmények (1994-től):

  • A hisztamin lényeges autokrin tényező a melanoma növekedésében, hatása a tumorsejten expresszálódó hisztaminreceptorok arányától függ
  • A hisztamin lokális Th2 irányú immunregulációs eltolódást idéz elő, gátolja a g-interferon termelődését, amely reciprok módon gátolja a hisztamin bioszintézisét.
  • A HDC génkiütött (hisztamin-mentes) egér főbb fenotípusai:
    Th1 irányú eltolódás az immunválasz számos vonatkozásában; alacsony és szegényesen granulált hízósejt termelődés, alacsony eosinofil granulocita szám, rezisztencia a kisérletes asztmára; lelassult apoptózis a csecsemőmirigyben, egyes timocitapopulációk csökkent aránya; lelassult csontvelői regeneráció besugárzás után; csökkent lokális hiperszenzitvitás; alacsony HCl- és magas gastrinszint a gyomorban; csökkent H2 receptor expresszió számos szövetben; alacsony IL-6 és IL-6 dependens akutfázis fehérje szintézis; magas szérumleptin, fokozott glukoz intolerancia; emelkedett androgénszintek vérben és testisben, alacsony kopulációs aktivitás, fokozott spontán abortusz; lelassult sebgyógyulás; fokozott kortikális csontvastagság, rezisztencia az ösztrogénhiánnyal (ovariectomia) indukélta csontritkulással szemben; számos, eddig nem annotált gén expressziójának markáns változása (cDNS chip)

 

Publikációk

Összes publikáció: MTMTPubMedGoogle Scholar

 

Go to top